Az üres láda

2013/03/30. - írta: Kocz

Szóval ő csak szét akart nézni a ládában amit tavaly ott hagyott a kis szekrény alatt. Az alatt a szekrény alatt, amiben a csecsebecséit őrzi. Mindenkinek van ilyen. Apró kis jelentéktelen tárgyak, amiről úgy gondolja mindenki, hogy emlék, vagy talán egy életesemény materiális elmentett változata. De igazából magunk sem tudjuk miért rakosgatjuk egyik szekrényből a másikba őket. Tehát ott állt a láda előtt és észrevette, hogy valaki figyeli. Nem, nem a háta mögül. A ládából. Persze csak olyan érzése volt, de ettől futkosott a hideg a hátán. Szinte beszippantotta a láda üressége. Merthogy a láda üres volt. Pont annyira üres, mint a lelke. Ott tartotta az üres ládát az emlékeknek becézett csetreszek halma alatt, eldugva. Az értéktelen látszat teljesen elrejtette azt. A csalódás nézett rá a ládából, mint a tanár a diákra, ha az nem írta meg a házi feladatát, holott egy egész hete lett volna rá. De hogy miért nem töltötte meg a ládát már korábban igazából ő maga sem tudta. Csak arra a kis szajkót formázó ólombábúra figyelt, amit talán az egyik nyaralás alkalmával vásárolt magának egy utcai bazárban. De minek? Hisz az a nyaralás is éppen olyan volt mint bármelyik másik. Semmilyen. Ahogy ott ücsörgött az üres láda lesújtó pillantásától terhesen eszébe jutott hogy még nem késő, hiszen itt a láda, még bármikor megtöltheti. Épp ideje lenne elkezdeni, talán pont most. Pont itt. Ekkor megfogta a ládát és óriás léptekkel megindult az ajtó felé, ahol mindaz várta, amit a ládába tehetett. Soha többé nem tért vissza a kis szekrényhez. Talán már azt sem tudja merre keresse...

komment
süti beállítások módosítása